A COPD diagnózisa a tüneteken alapul, és spirometriával (légzésfunkciós vizsgálattal) lehet megerősíteni. A betegek a kelleténél ritkábban ismerik fel a tüneteket.
A COPD elsődleges kockázati tényezője a dohányzás. A betegséggel összefüggő halálozás több mint 80%-a közvetlenül kapcsolatba hozható a dohányzással, és a dohányosok 12-13-szor akkora valószínűséggel halnak meg COPD-ben, mint a nem dohányzók.
A COPD abszolút kockázata az aktív, folyamatosan dohányzók körében legalább 25%. Más kockázati tényezők is szerepet játszanak a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásában. Ezek közé tartoznak az előrehaladott életkor, a passzív dohányzás, a krónikus környezeti vagy munkahelyi ártalmak (szennyezőanyag-expozíció), a gyerekkorban előforduló visszatérő légúti fertőzések, valamint a családi kórelőzményben szereplő COPD.
A COPD-s esetek 15%-ában jelentős foglalkozási kockázat mutatható ki. Ilyen lehet a por és ártalmas gázok, gőzök vagy füstök jelenléte. Az expozíció kockázata a gumi-, műanyag-, bőr- és textilfeldolgozással foglalkozó iparágakban a legnagyobb. A közművek karbantartásával foglalkozók és az építkezéseken dolgozók is fokozott kockázatnak vannak kitéve. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a szén, a kadmium és a szilikátok (kvarcpor, azbeszt) a COPD-nek megfelelő tüdőkárosodást okozhatnak.
A legtöbb beteg nehézlégzés miatt fordul orvoshoz. Az irritáció, gyulladás, köpettermelődés és hegesedés légúti fertőzésekre is hajlamosít, ezek a fertőzések szintén gyakori okai az orvos felkeresésének. Sok beteg leplezi a tüneteit, és nem fordul orvoshoz, ezért a COPD évekig progrediálhat, mielőtt felismerik és kezelni kezdik.
A COPD a nők körében gyakoribb, és gyakrabban halálos kimenetelű, mint a férfiaknál, a nők légútjai érzékenyebben reagálnak a külső irritánsokra, mint pl. a dohányfüst. Bár mindkét nemben gyakori, hogy a COPD-t nem ismerik fel, a nők COPD-jét még ritkábban diagnosztizálják, mint a férfiakét.
Tünetek
A COPD diagnózisát a klinikai gyanú alapján lehet felállítani, ha a fő tünetek:
- köhögés
- fokozott köpettermelődés
- nehézlégzés
közül bármelyik észlelhető, különösen akkor, ha a kórelőzményben dohányzás is szerepel. /COPD- kérdőív/
A légúti szűkület mértéke és a beteg által észlelt tünetek közötti kapcsolat azonban változó; egyes betegek még a légutak nagyfokú beszűkülése után is majdnem tünetmentesek.
Leggyakrabban az asthma utánozza a COPD-t. Ez a két obstruktív tüdőbetegség hasonló klinikai tüneteket okozhat.
Spirometria (légzésfunkciós vizsgálat)
A COPD gyanúját spirometriával kell megerősíteni.
Minden 45 éves vagy idősebb dohányos számára ajánlott a spirometriás vizsgálat, különösen akkor, ha nehézlégzés, köhögés, sípoló légzés vagy tartós köpettermelés észlelhető.
Spirometriás vizsgálattal a légúti funkciózavar már a betegség korai időszakában is igazolható, amikor az egyéb műszeres vizsgálatok és a fizikális vizsgálat kórjelző eltérést nem mutatnak.