Eszerint:
A világ legnépesebb országaiban gyorsabban nő az új dohányzók száma, mint amilyen mértékben a törvényi szabályozás miatt a már dohányzók abbahagyják a dohányzást.
Jelenleg világszerte több mint 1 milliárd ember dohányzik
- A dohányzók fele – kétharmada a dohányzás következtében hal meg.
- A hat vezető dohánygyár az eladott dohánytermékek 85%-át állítja elő, profitjuk tavaly 44,1 milliárd dollár volt, azaz minden dohányzás következtében elhunyt ember 7.000 dollárnyi nyereséget termelt a dohánygyáraknak. Az egy emberéletre, illetve halálra eső nyereség az atlasz legutóbbi, 2012-es megjelenése óta jelentősen emelkedett, az 2012-ben még „csak” 6.000 dollár volt.
- A dohánytermékek ára 146 országban nőtt az adó növekedését meghaladó mértékben.
Csak az Egyesült Királyságban 450 ember lobbizott annak érdekében, hogy ne kelljen bevezetni a cigaretták egyforma csomagolását.
- A dohánycégek 2012-ben az USA-ban 26 millió dollárt költöttek lobbizásra.
- A dohányzás költségei globálisan mintegy 1-2 ezer milliárd dollárra rúgnak.
- A dohányzók 80%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban él, a dohányzással kapcsolatos költségek egyre nagyobb hányadát fizetik azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak. Az alacsony és közepes jövedelmű országok 2012-ben pl. összesen 133 milliárd dollár fejlesztési segélyben részesültek, és ennek több mint a dupláját, 350 milliárd dollárt költöttek dohánytermékekre.
- A dohányzás – amit a dohánycégek az emancipáció egy formájaként reklámoznak – a nők esetében olyannyira megnövelte a tüdőrák előfordulását, hogy ma már több nő hal meg tüdőrákban, mint emlőkarcinómában.
- Évente 200.000 hektárnyi erdőt vágnak ki, hogy a helyén dohányt termesszenek.
A WHO 2011-es beszámolója szerint a 20. században mintegy 100 millió ember esett áldozatul a dohányzásnak, és amennyiben az abúzus tovább folytatódik (és a népesség is ilyen ütemben nő), akkor a 21. században várhatóan 1 milliárd ember fog belehalni a dohányzás következményeibe. Jelenleg évente több áldozata van a nikotinnak, mint az AIDS-nek, a tuberkulózisnak és a maláriának együttvéve.
Hazánkban mintegy 30.000 ember veszti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében.
A tüdőrák
“A leggyakrabban előforduló daganattípus, ezen belül is az egyik legkevésbé gyógyítható. A magyarok esetében mindkét nem tekintetében vezető halálok a tüdőrák, férfiak esetében csökkenés, míg a nőknél emelkedő halálozás látszik. Az eltérő folyamatok mögött a nemekre jellemző dohányzási szokások különbözősége áll.
Magyarországon – mint egyébként általában az európai országokban – az ötvenes, hatvanas években a dohányzás döntően a férfiak körében terjedt el. A férfiak körében ez jelentősen meghaladta a jelenlegi értéket, a magyar férfilakosság 50-60 százaléka dohányzott a hatvanas években.
Ugyanakkor a nők esetében a dohányzás nem volt gyakori jelenség, ennek pedig kulturális-történeti okai voltak. A dohányzás mértéke a nők körében nem haladta meg a 10-15 százalékot a hatvanas években. Az elkövetkező évtizedekben- „hála” a reklámkampányoknak- elindult egy olyan folyamat, ami az úgynevezett light, női cigarettákat próbálta előtérbe helyezni, megcélozva ezzel a fiatal és középkorú női lakosságot. A megelőzés, illetve a fiatalok megszólítása kulcsfontosságú a tüdőrák visszaszorítása érdekében.
Világszerte mintegy másfél millió tüdőrákos beteget fedeznek fel évente, ezek közül 1,3 millióan sajnos meg is halnak. Világviszonylatban a férfiak körében elsők, a nők között a harmadikok vagyunk a halálozás terén, ennek az oka részben a korábbi évtizedek dohányzási szokásaiban rejlik. Magyarországon most a legmeredekebb a nők körében a tüdőrákos megbetegedések emelkedésének az aránya, hiszen a hatások most kumulálódnak. A férfiak körében nálunk is egyértelmű a csökkenés.
Világszerte, így Magyarországon is csak minden ötödik tüdőrákos beteget lehet megoperálni – hiszen amikor felfedezik a betegséget, akkor már olyannyira előrehaladott állapotban van, hogy nem lehet eltávolítani a daganatot, illetve az áttéteit.
Ha nem lehet megoperálni a beteget és radikálisan eltávolítani a daganatot, akkor ma a jelenleg ismert gyógyszeres lehetőségeink birtokában egy-, másfél év a statisztikailag várható élettartam, amit a betegeknek a sorsuk ad.
Ugyanakkor van jó hír is: a nemdohányzók védelmében hozott szabályozásnak kézzelfogható, pozitív eredményei is vannak.”
Az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézet főigazgató főorvosa, Kovács Gábor szavai szerint
Tüdőrák szűrés CT-vizsgálattal (LDCT)
Bár a hagyományos röntgennel végzett tüdőszűrés sem felesleges – hiszen a tüdőrákos esetek egy jó része így kerül felismerésre – van ennél pontosabb lehetőség is a tüdődaganatok kimutatására. Az alacsony dózisú (low dose), többszeletes CT-vel végzett tüdőszűrés hatalmas előnye a röntgennel szemben, hogy sokkal pontosabb: nemcsak az egy centiméternél nagyobb, hanem az ennél kisebb, néha még csak néhány millimétert elérő sejtszaporulatok is felismerhetőek vele, illetve a mellkas valamennyi része áttekinthető. Vagyis, a tüdőrák a lehető legkorábbi stádiumában kimutatható így. A minél hamarabb történő felismerés a későbbi gyógyulás talán legfontosabb előfeltétele: a tüdőrákok jó része ilyenkor még műthető állapotban van, ami lehetővé teszi akár a teljes felépülést is. Amikor azonban a tüdőrákra már a tünetek hívják fel a figyelmet, akkor az esetek csak kevesebb, mint 10%-a gyógyítható.
A CT-vizsgálat rendszeres elvégeztetése különösen ajánlott azoknak, akik rendszeresen dohányoznak, hiszen bizonyított tény, hogy a dohányosok körülbelül 15%-a élete során tüdőrákban fog megbetegedni. A diagnózis felállítása utáni öt évet a betegek csupán 16 %-a éri meg.
Az American College of Chest Physicians (ACCP) nemrégiben közzétett irányelveiben évenkénti kis dózisú CT-vizsgálatot javasolt szűrésként azok számára, akik életkoruk vagy dohányzásuk miatt különösen veszélyeztetettek a tüdőrák szempontjából.
Fokozott kockázatúnak minősítik azokat
- az 55 és 74 év közötti személyeket,
- akik jelenleg is 30 csomag-év feletti mennyiséget szívnak el,
- illetve azok a korábbi dohányosok, akik megfelelnek a fenti profilnak és az utóbbi 15 évben szoktak le a dohányzásrólA dohányzás mennyiségének mértékegységeként használt csomag-év jelentése: naponta 20 cigaretta elszívása 12 hónapon keresztül
A CT-vel végzett szűrés jóval pontosabb, mint a mellkasröntgen -vizsgálat:
a modern CT-k 95%-nál is nagyobb érzékenységgel szűrik ki a tüdődaganatokat. Egy néhány éve lefolytatott klinikai vizsgálat (I-ELCAP study) szerint a rendszeresen dohányzók évenkénti, többszeletes CT-vel elvégzett szűrésével 76-78%–os lett a még gyógyítható tüdőrákok aránya. A CT-vel nem szűrt páciensek daganatai ezzel szemben csak 5-10%-ban voltak gyógyíthatóak azt követően, hogy felismerésre kerültek.
A CT-szűrés körülbelül 20 %-kal csökkenti a halálozást az említett nagy kockázatú populációban, szemben azokkal, akik nem vesznek részt szűrővizsgálaton vagy a szűrés a hagyományos mellkasi röntgenfelvétel készítésével történik. A tüdőrák korai stádiumban történő felismerése megkétszerezi az 5 éves túlélés esélyét, amennyiben sikerül a beteget rávenni, hogy egyidejűleg szokjon le a dohányzásról is.
Nem javasolt az alacsony dózisú mellkas CT azon páciensek számára, akik:
- az elmúlt 2 évben egyéb okból elvégzett mellkasi CT-vizsgálaton jártak
- akiknek az elmúlt 6 hétben lázas megbetegedésük volt;
- akik daganatos kórelőzménnyel rendelkeznek, vagyis korábban már volt valamilyen rákos megbetegedésük illetve jelenleg is daganatellenes kezelésben és emiatti rendszeres CT kontrollban részesülnek. (Ilyenkor azért nem javasolt ez a fajta tüdőszűrés, mert egy korábbi daganatos betegség esetén a CT sugárdózisa már nem feltétlenül elhanyagolható a korábbi daganat kiújulása szempontjából);
- Az alacsony dózisú(low dose) mellkas CT vizsgálaton részt vevő egyén sugárexpozíciója/sugárterhelése/ tízszer nagyobb (0,65 mSv), mint amennyit egy mellkasfelvétel során szenved el, viszont csak egyhatoda annak, amit egy diagnosztikus mellkasi CT-vizsgálat okoz (5,8 mSv).
- nem ajánlott a CT-vizsgálat akkor sem, ha különféle tünetek, például vérköpés, mellkasi, illetve vállövi fájdalom van jelen a páciensnél, mivel ilyenkor kontrasztanyagos vizsgálattal is kiegészített, komplett diagnosztikus értékű mellkas CT vizsgálatra van szükség.